2026-02-15 |
Magyarországon is növekvő igény mutatkozik a hagyományos déli tájolástól eltérően, függőlegesen, vízszintesen és egyéb módon pozícionált napelemes rendszerek iránt. Az erkélynapelemek telepítése ugyan továbbra is tilos, de a fotovoltaikus panelek árcsökkenésének köszönhetően ma már itthon sem olyan ritka ezek kerítéselemként való hasznosítása. A napelemek hagyományostól eltérő rendszerben történő, például vízszintes telepítésére jó lehetőséget kínálnak az agrofotovoltaikus (agri pv vagy agro pv) naperőművek is, amelyek területén egyszerre valósul meg napenergia- és mezőgazdasági termelés vagy legeltetés. Az agrárium klímaalkalmazkodása szempontjából is lényeges agri pv rendszerek hazai elterjedését ugyanakkor egyelőre gátolja, hogy a szükséges végrehajtási szabályok továbbra is hiányoznak.
Itt az új fókusz a napelemeknél
A naperőművek esetében korábban lényegében kizárólag az energiatermelés maximalizálása volt a cél, ezért a napelemek telepítése során egyeduralkodó volt a déli tájolás. Az ilyen erőművek termelésének napon belüli alakulása jellegzetes haranggörbét követ, vagyis a dél körüli órákban csúcsosodik ki, míg a délelőtt és délután viszonylag alacsonyan alakul.
Az elmúlt években a naperőmű-kapacitás bővülése Magyarországon – és más európai országokban is – olyan szintet ért el, hogy a dél körüli napenergia-termelés már jócskán meghaladja az országos áramigényt,
viszont a délelőtti és délutáni fogyasztási csúcsok idején továbbra is csak szerényebb mértékben képes hozzájárulni a kereslet fedezéséhez.
A naperőművek így is jelentősen csökkentették az ország éves áramimport-igényét, elősegítették a piaci áramárak leszorítását és mérsékelték a villamosenergia-rendszer károsanyag-kibocsátását, de ez, a fogyasztási igényekhez kevésbé alkalmazkodó energiatermelési profil egyúttal több nem kívánt rendszerszintű hatással is jár.
Ilyen negatív következmény egyebek mellett a hálózat túlterhelődése, illetve hogy a dél körüli órákban gyakran negatív áron kell a környező országokba exportálni a Magyarországon megtermelt napenergiát. Ilyenkor tehát a hazai termelők fizetnek érte, hogy szomszédaink átvegyék a villamos energiát, az alacsony árak pedig drámaian rontották a naperőművek jövedelmezőségét is.
Jelentős részben ennek köszönhetően
a naperőmű-kapacitás bővítéséről a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére helyeződött át a fókusz,
aminek egyik fő célja az energiaellátás fogyasztási igényekkel való jobb összehangolása.
Számos, a rendszer flexibilitását fokozó megoldás létezik, ilyen például az akkumulátoros energiatárolók telepítése, az erőműállomány diverzifikálása más technológiákkal (például szél- és gázerőművekkel), de önmagában a napelemtelepítés alternatív pozicionálása, tájolása is képes a fogyasztási igényekhez közelíteni az energiatermelést.
Így a naperőmű-telepítéseknél ma már a korábbiaknál kevésbé fontos szempont a dél körüli csúcsidőben való termelés,
és jóval nagyobb hangsúly került a csúcsidőn kívüli termelésre.
Jönnek az új trendek
Az egytengelyes napkövető rendszerrel telepített napelemparkok már itthon is elterjedtnek számítanak, ez esetben a napelemek reggel kelet, este pedig nyugat felé „néznek„. Újabb trend a napelemparkok körében, hogy a napelemeket sátor/háztető alakban, nem nagy dőlésszögben telepítik úgy, hogy az egyik oldala keletre, a másik pedig nyugatra néz, így a lapostetőkön korábban is alkalmazott megoldásnak köszönhetően az erőmű a reggeli és délutáni órákban jobban hasznosítja a besugárzást.
Teljesen függőlegesen pozícionált napelemekkel telepített nagy naperőművek Magyarországon még nem épültek, de kisebb léptékben már itthon is egyre gyakrabban használják ilyen módon a fotovoltaikus (pv) paneleket, és nem feltétlen a fenti megfontolások miatt. Az erkélynapelemek telepítése ugyan tilos Magyarországon, és az épületek homlokzatára is csak korlátozásokkal kerülhetnek pv modulok, viszont
kerítéselemként való felhasználásuk már nem számít ritkának például mezőgazdasági üzemeknél és farmoknál, de lakóingatlanok esetében is előfordul.
Az elmúlt időszakban ugyanis olyan jelentősen csökkent a napelemek ára, hogy ilyen módon való alkalmazásuk költsége akár a kerítéspanelekével is versenyképes lehet, ráadásul a jellemzően kétoldalas (bifacial) panelek villamos energiát is termelnek.
Az ilyen módon telepített napelemeket általában saját célú termelésre használják, az általuk előállított energiát helyben felhasználva. Amennyiben a rendszer csúcsteljesítménye nem haladja meg az 50 kilowatott (kW), akkor a háztartási méretű kiserőmű kategóriára vonatkozó elszámolási szabályok érvényesek rá, ha nagyobb teljesítményű, akkor visszatáplálás elleni védelemmel kell ellátni a rendszert.
A napelemek speciális kerítésként, zajvédő falként való alkalmazása értesüléseink szerint a budapesti Körvasút-sor mentén is felvetődött, ez a projekt azonban egyelőre elméleti stádiumban tart.
Napelem és mezőgazdaság
A napelemek hagyományostól eltérő rendszerben történő, például vízszintes telepítésére jó lehetőséget kínálnak azok, az úgynevezett agrofotovoltaikus (agri pv vagy agro pv) naperőművek, amelyek területén egyszerre valósul meg napenergia- és mezőgazdasági termelés vagy legeltetés.
Az ilyen naperőművek előnye, hogy a hagyományos napelemparkokkal szemben ezek miatt nem kell termőföldet kivonni a termelés alól (aminek feltételeit egyébként is jelentősen szigorította a magyar építészetről szóló törvény), emellett árnyékot adva védi az alá ültetett növényeket a klímaváltozás miatt egyre perzselőbb nyári naptól, egyúttal erősítve a terület vízvisszatartó képességét – ezáltal akár a terméshozamot is érdemben növelve.
Noha Magyarország adottságai e tekintetben is kiemelkedően jók, és szórványosan már itthon is alkalmaznak napelemeket a mezőgazdasági termeléssel integráltan, akár üvegházak, fóliasátrak árnyékolására, ezzel együtt idehaza egyelőre még nem terjedtek el ezek a rendszerek. Igaz, egyelőre az e tekintetben élenjáró országokban is viszonylag szerény az agri pv kapacitás. (Magyarország első – precíziós gazdálkodással integrált – agrifotovoltaikus rendszere Zalaegerszegen, a ZalaZone innovációs parkjának tesztkörnyezetében működik.)
Lépni kéne
Az agri pv rendszerek hazai elterjedését egyelőre gátolja, hogy a szükséges végrehajtási szabályok továbbra is hiányoznak.
A földtörvény ugyan az agri pv rendszerekre vonatkozóan lehetővé teszi a kettős hasznosítást, azonban az ilyen naperőműveket részletesen definiáló szabályozó rendelet még nem létezik, így az agrifotovoltaikus rendszerek engedélyeztetési eljárásai ma még elakadnak a földhivataloknál.
Korábbi értesüléseink szerint az érintett minisztériumok és szakmai szervezetek részvételével már jó ideje elkezdődött az európai mintát követő, de a magyar érdekeknek megfelelő hiányzó végrehajtási rendelet kidolgozása, amely az akkori elképzelések szerint 2025 nyaráig a parlament elé került volna. Erre egyelőre nem került sor, vélhetően a prioritások megváltozása miatt, de akár olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint például a termőföldeket is érintő vízgazdálkodási koncepció változása.
Ezzel együtt információink szerint az ezzel kapcsolatos munka nem állt le, így hamarosan megnyílhat az út az agrárium klímaalkalmazkodása szempontjából is fontos lehetőséget kínáló új típusú naperőművek magyarországi elterjedése előtt.
Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260215/egyetlen-rendelettel-meg-lehetne-oldani-a-napelemek-legnagyobb-problemajat-de-hianyzik-az-akarat-817702#
